Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mire jó a napkollektor ?

 

Egy barátom tanácsolta, hogy nézzek utána valamilyen alternatív fűtési megoldásnak és így jutottam el a napkollektorokig. Megújuló, zöld, „ingyen” energia, nem kell hozzá csak némi napsütés, olyan jónak tűnik. Vajon megéri ez nekem?  Még sokat kell kutatnom a témában és hogy pontosan hogyan is működik ez a rendszer. Elég jól hangzik, arányaihoz képest kisebb egy napkollektor költségvonzata, a házat sem kellene felrobbantani  és az a napi 200-400 liter melegvíz sem hangzik olyan rosszul. 

Ez akár mehetne a bojlerbe, vagy a fűtésrendszerre is rá tudna segíteni. De ehhez profi szakember kell, hogy beszereljem gondoltam én, de az egyik blog sok okos dolgot elmagyarázott és az üzemeltetés sem tűnik már olyan bonyolult dolognak. Az viszont biztos, hogy elindulni mégsem a legegyszerűbb dolog, hiszen a befektetésünk évek múltán fog megtérülni, akkor viszont kamatostól, de tudjuk jól, hogy azok járnak jól a mai világban akik előre gondolnak a jövőre és itt most nem egy vagy két évre gondolok.

 

Jelenleg Magyarországon elég széles palettán mozognak a napkollektorok, mind választékot tekintve, mind az árakat és teljesítményt illetően. Két féle megközelítést mutatnék be, az egyik a használati meleg víz, a másik pedig a fűtésrásegítést szolgálja, mert ahogy tapasztaltam az emberek sűrűn hajlamosak összekeverni a két témát. Vegyük sorra.

A használati meleg víz előállításához a legjobb és legpraktikusabb megoldás a nyílt rendszerű napkollektorok választása. Minden féle komolyabb fúrás-faragás nélkül lehetséges egy ilyen rendszer kiépítése. Csupán némi csövezés, egy-két plusz csap beiktatása, feltenni a tetőre és elméletileg kész is. Az átmeneti időszakban és nyáron kész, a berendezés méretétől függően a 150- 600 liter 60-90 fokos meleg víz. Valljuk be ez tényleg elég, szinte bármihez. Ennyi víz nem csak a reggeli zuhanyzást állja, hanem az egész napi szükségletet. Ebbe beleérthetjük a mosógépet, a mosogatógépet, a vízforralót és még az esti fürdéshez is bőven marad meleg víz, nem beszélve a bojlerről. Ó és ha már itt tartunk a bojler, hallottam egy olyan féle okosságról, hogy a kiépített meleg vizes rendszert összekapcsolja a napkollektorral. Ezzel tulajdonképpen már létre is hoztunk egy puffer-tárolót. A 60-90 fokos napkollektor által előállított vizet, bevezetjük a bojlerbe, ami megtartja a hőt és ha melegíteni kell a vízen akkor is csak pár fokot. Tiszta praktikum. Viszont azt meg kell jegyezni hogy ezek a rendszerek nem üzemelnek egész évben. Országunk éghajlatából adódóan a téli időszak kiesik, mert amint -5 fok alá süllyed a hőmérséklet veszélyesé válik az üzemeltetés. Nem is amiatt, hogy a rendszerbe belefagy a víz, hanem a betáplálásnál a fém alkatrészek és szűk keresztmetszet miatt félő az elfagyás. Az egy körös rendszereknél szó sem eshet a fagyállóról, a kétkörös rendszereknél pedig nem ajánlott, miért etetnénk meg a tömítő szilikon gyűrűket a fagyállóval ha nem muszáj. Ez van, télre vízteleníteni kell őket. Maradjunk annyiban hogy évi 9 hónap meleg víz azért mégsem olyan rossz 1-2 éves megtérülési ráta mellett (NapkollektorBázis).

Vegyük a másikat, a fűtési részét és szerintem ez a téma többeket érdekel. És vegyük úgy hogy most, nem vesszem figyelembe a nyílt rendszereket, mert számomra az a legnagyobb visszatartó erő ezekkel szemben, hogy pont akkor nem működnek amikor a legnagyobb szükség lenne, vagyis a téli időszakban. Így inkább a zárt rendszerű, négy évszakos rendszerekről szólnék néhány szót. Nincs víztartály a tetőn, sőt még víz sincs ha úgy tetszik. Hiszen a rendszer egy speciális alacsony forráspontú folyadékkal van feltöltve, amely egy hőközvetítővel viszi el a meleget a pufferbe. Puffer, most izzadt meg a tenyerem. Mekkorára kellene tervezni, hova tenném és mennyibe kerül? Mindez attól függ, hogy mekkorát akarok kialakítani. Nyilván túl kicsi ne legyen, mert akkor hamar kihűl, de túl nagy se, mert egy 1 köbméteres tartályt meg hova tennék. Ezt mindenki magának mérje fel, vagy egy szakember biztos segíteni tud, beleszámolva a fűtőtestek számát, a lakás négyzetméterét, stb. Mondtam már hogy ezek a rendszerek egész évben működnek? (tudom, hogy igen : ) ) Oké, hogy télen a lakást fűtöm vele, de mit csináljak egy háznyi meleg vízzel nyáron. Azt mondták, hogy fűtsem vele a medencét. Milyen medencét, a szomszédét? De neki sincs! Úgyhogy az maradna, hogy nyáron egy ilyen rendszerben ki kellene takarni egy vagy 2 panelt, nehogy túlhevüljön a rendszer. Viszont az biztos, hogy egy ilyen az alap fűtéssel kombinált rendszer, jó szolgálatot tenne. Mint mindennek vannak előnyei és hátrányai.

 

www.napkollektor.eoldal.hu.jpg

 

  __________________________________

 

 Amennyiben érdekli, hogy mi történik a nagyvilágban napelem és napkollektor tekintetében ITT megnézheti:

 

www.napkollektor-napelem.eoldal.hu.jpg