Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mi a napkollektor ?

 

 

A napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. Fűtésre való alkalmazása az épület megfelelő hőszigetelését feltételezi és általában csak tavasszal és ősszel mint átmeneti, illetve télen mint kisegítő fűtés használatos. Hőcserélő közege jellemzően folyadék, de a levegőt használó változatai is elterjedtek. A hétköznapi nyelvben gyakran összetévesztik a napelemmel, amely a napsugárzást elektromos energiává alakítja.

A napkollektor fényelnyelő (matt fekete, fényt nem visszaverő festékkel bevont) rétegét abszorbernek is nevezik. Ez a réteg a fény elnyelése által melegszik fel, majd a hőt egy csőkígyón át vezetik el – általában szivattyúval. A csőkígyó másik oldalán hőszigetelő réteg van fokozandó a hatékonyságot, illetve megakadályzandó az átégetést.

Derült, napos időben hozzávetőleg 1 kW erősségű sugárzás érkezik minden négyzetméternyi felületre. Az éves, átlagos napsugárzás Magyarországon 3,17 kWh négyzetméterenként naponta.

Típusai:
A napkollektorok hőcserélő közege rendszerint folyadék, ritkábban levegő – ez utóbbi esetben légkollektorról beszélünk. Azon rendszerek, amelyekben a közeg keringéséhez nem használnak szivattyút – légkollektor esetén ventilátort –, termoszifonnak nevezzük. Ezek különböző hőmérsékletből eredő fajsúly-különbséget használják ki.

Folyadék közegű, szivattyús rendszer:
A fekete színű, néha tükrökkel is megvilágított kollektor elnyeli a napsugár által közvetített hőt és azt átadja a kollektorban keringő folyékony, fagyálló, jó hőközvetítő folyadéknak. A kollektor felmelegedését egy automatika figyeli, amely a rendszernél magasabb hőmérséklet esetén elindítja a szivattyút. Ez a folyadék egy zárt hőcserélő tartályban átadja a többlet hőt a bojlerben tárolt víznek. A rendszert nyomásszabályozó egészíti ki, illetve közvetlen a hőcserélőből is lehet melegvizet nyerni fűtési célokra.

Légkollektor:
A légkollektor olyan napkollektor, amely napenergiával történő légfűtésre, más néven szoláris légfűtésre használható. Ezek a kollektorok rendszerint a „téli” nappályát figyelik, ezért általában függőlegesen szokták felszerelni őket a házak falára.

A levegő a kollektor belsejében halad, a hőcserélőn keresztül felmelegszik, majd beáramlik a fűtendő területre. A levegő mozgatását általában ventilátor(ok) végzi(k) – ez esetben a melegítő csövek alul és felül egy közös csőben érnek véget. A szerkezet belsejében szabályozó tag található, amely csak abban az esetben engedélyezi a működést, ha fűtésre alkalmas a rendszer hőmérséklete. A légkollektorokat általában fűtésre alkalmazzák, bár vannak csőhálózattal kombinált típusok, amelyek használati melegvizet is készítenek.

Kevésbé összetett szerkezetek mint a „vizes” napkollektorok, ezért áruk alacsonyabb, szerviz- és üzembentartási költségük kisebb, előállításuk egyszerűbb. A házilag készített napkollektorok többsége így légkollektor, gyakran háztartási hulladékból, ezen belül is elsősorban üres alumínium italospalackokból összeállítva – ez utóbbiak gyakran használt neve a sörkollektor. Ezek hobbiszintű építői időnként rendezvényeket, építőversenyeket rendeznek; Magyarországon az első ilyet 2007 augusztusában tartották Solton, „Sörkollektor verseny” név alatt. A légkollektor segítségével aszaló is építhető. Légkollektor készíthető pillepalackok felhasználásával is.

 

www.napkollektor.eoldal.hu.jpg

 

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Napkollektor

  

 

napkollektor1-400x388.jpg

 

__________________________________

 

 Amennyiben érdekli, hogy mi történik a nagyvilágban napelem és napkollektor tekintetében ITT megnézheti:

 

www.napkollektor-napelem.eoldal.hu.jpg